Illés Lajos 70 éves lenne – Özvegye, Makkai Lilla emlékezik




Vasárnap lenne 70 éves Illés Lajos, a legendás Illés-együttes egykori alapítója, névadója; az öt évvel ezelőtt elhunyt zongorista, zeneszerző emlékét özvegye, Makkai Lilla idézte fel az MTI-nek.

A magyar rockzene történetének egyik legfontosabb együttese, az Illés 1957-ben alakult, legsikeresebb korszakát 1965 és 1973 között a Szörényi testvérekkel és Bródy Jánossal élte.
“Ő írta például a Lehetett volna, az Ó, kisleány, a Szemétdomb, a Miért hagytuk, hogy így legyen című dalt, Koncz Zsuzsának a Szőke Anni balladáját, a Jelbeszédet vagy a Valahol egy lányt” – mondta Makkai Lilla nyugalmazott református lelkész az MTI-nek.
A klasszikus Illés-együttes 1981-ben emlékezetes koncerten tért vissza a Nemzeti Sportcsarnokban, majd legközelebb 1990-ben lépett fel a Népstadionban, 2001-ben a Metróval és az Omegával közösen, végül 2005-ben a Sziget fesztiválon és Csíkszeredán.
“Ezek a koncertek amellett, hogy a közönségnek és a zenészeknek óriási élményt jelentettek, megélhetése szempontjából is fontosak voltak Lajos számára. 1990-ben sem volt állandó jövedelme, Egerlövőn anyabirkákat tartott, ami bár szinte 24 órás elfoglaltságot jelentett, nem hozott sok pénzt. Abban az időben három-négy gyülekezetbe is eljártunk istentiszteletet tartani, sokszor autóstoppal, aztán 1992-ben kerültünk Kisorosziba, ahol már valamivel könnyebb volt az életünk” – idézte fel Makkai Lilla.
Illés Lajos 1988-ban megjelent Kicsit keserű című szerzői albumára kevesen emlékeznek, holott azon az akkori rockzenei szakma számos kiválósága közreműködött, mások mellett Demjén Ferenc, Márta István, Bontovics Kati, Bencsik Sándor, Somló Tamás és Zalatnay Sarolta és szövegíróként Zelki János.
“A Kicsit keserű című dal egész pályafutását, életét jól jellemzi. Háttérbe szorult Szörényi és Bródy mögött, majd a más társakkal működő Illés-együttes sem kapta meg azt a támogatást, amelyet például a Fonográf. Ezzel azonban később nem foglalkozott, és amikor elkészült a Velünk az Istennel, a Magyar Énekkel vagy az Utassy József szövegeire írt rockoperával, a Betlehem csillagával, eltűnt belőle minden rossz érzés, boldog volt kántorként is a kisoroszi parókián” – idézte fel Makkai Lilla.
Mint kiemelte, Illés Lajos életműve 1988-tól szorosan összekapcsolódott a határainkon túl élő magyarsággal, az erdélyi, felvidéki és kárpátaljai fiatalsággal és művészekkel, a velük és értük végzett művészeti, kulturális és karitatív tevékenységgel.
“Élete utolsó két évtizedében a református egyház kántoraként szolgált mellettem, amikor én lelkész voltam Egerlövőn, Tiszavalkon, Mezőkövesden, végül Kisorosziban. A kilencvenes évek elején maga vitt élelmiszert és használt ruhaneműt Kárpátaljára egy kamionnal a huszti református egyház megsegítésére. Később aktívan közreműködött abban, hogy az általunk közösen működtetett Protestáns Ifjúsági Művészeti Misszió a Magyar Kultúráért Alapítvány több mint hatmillió forintot adományozott a szintén kárpátaljai, aknaszlatinai Bolyai János magyar nyelvű általános és középiskolának tornaterem építésére, villany- és vízvezeték, fűtési rendszer felújítására” – sorolta Makkai Lilla.
Kitért arra, hogy sokan jártak együtt Erdélybe; Illés Lajos 1994 és 1996 között a Magyar Éneket, az énekelt magyar versekre írt háromrészes album több darabját is ott írta; a Magyar Éneket aztán több mint kétszáz előadáson is bemutatták közönség előtt.
“Ezekben a zenékben ősi magyar dallamok és a protestáns egyházi zene ötvözete szólal meg. A Szvorák Kati énekével 1997-ben kiadott népdalátiratai, a Válaszúton című album is mutatja, milyen fontos volt számára a magyar népzenei örökség” – jegyezte meg özvegye. Hozzátette: férje nagyszerű pedagógus is volt, zongorázni tanította a gyülekezet fiataljait és dallamokat írt a gyerekimádságokhoz.
Illés Lajos készült a Te Deum kórusmű-trilógia harmadik részére – a Magyar Te Deum 2003-ban, a Karácsonyi Te Deum 2005-ben jelent meg -, és tervezte a Arany Toldijának megzenésítését is. Özvegye tervezi, hogy kiadja Illés 1997 óta fiókban lévő, Álomföldön címmel elkészített, megzenésített verseket tartalmazó anyagát (szintén Szvorák Kati énekével), valamint a Majla Sándor erdélyi költő gyerekverseire 2001-ben írt dalok gyűjteményét, a Tánc-láncot Szabó Boróka énekével.
“A hagyományos módszertől eltérően zenét mindig szövegre írt, ennek technikáját a Magyar Ének idején dolgozta ki” – mondta özvegye.
Makkai Lilla beszámolt az MTI-nek arról, hogy Illés Lajos 70. születésnapja, március 18. alkalmából a Képzőművészeti Egyetem festő tanszakán a zenész öt szerzeményére tehetséges festőnövendékek egy-egy alkotást hoznak létre. Az 1957-ben alakult első Illés-zenekar élő tagjai (Illés Károly, Nényei Tass, Körmendy János, Halász Gyula, Farkas Ádám, Rozinszky Csaba, Zsiga István) pedig egy televíziós beszélgetésen idézik majd fel a régi időket.
Illés Lajos emlékére szeptemberben a tervek szerint nagyszabású koncertet rendeznek.(MTI)

Rövid URL: https://www.musicmagazin.hu/?p=3305

Beküldte: - márc 17 2012. Kategória Zenei hírek. Tudod követni a válaszokat ezen keresztül RSS 2.0. Egy választ vagy a trackbacket tudsz hagyni ha belépsz

Hozzászólások:

Képgaléria

:
Bejelentkezés | Designed by Zenei magazin