Liszt-év – a Rákóczi-indulóról látható kiállítás az OSzK zeneműtárában




Karácsonyig láthatók az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárának folyosóján és olvasótermében a Rákóczi-indulóhoz kapcsolódó érdekes dokumentumok.

A kedd délelőtti megnyitón Mikusi Balázs zenetörténész, a zeneműtár vezetője úgy fogalmazott, hogy a 19. század egyik szimbolikus nemzeti dallama, a Rákóczi-induló történetét tekinti át a kamarakiállítás.
Az anyag a Rákóczi-szabadságharc 300 éves (1711), illetve Liszt Ferenc születésének 200 éves évfordulójához kapcsolódva mutatja be a Rákóczi-induló históriájának fontosabb állomásait.
A látogatók megtudhatják, hogy mi kapcsolja éppen Rákóczi nevéhez ezt az indulót. A dallam a szabadságharc előtt keletkezett, majd a “Hej Rákóczi, Bercsényi, Bezerédi! Magyar vitézek nemes vezéri!” kezdetű verset húzták rá. Az érzékeny fülű hallgató a Rákóczi-nóta címen ismert melódiából kihallja, hogy belőle keletkezett a későbbi dinamikusabb – mars – ritmusú és díszítettebb, ismétlésekkel gazdagított induló.
Kit tekinthetünk a dallam szerzőjének? – ez a kérdés szinte három évszázada foglalkoztatja a zenetörténetet. Az első szakértő lejegyző biztos: Scholl Miklós német-cseh katonai karmester, aki az Esterházy Miklós alapította magyar ezred zenekarának karmestere volt. Az 1800-as évek elején sokat hallgatta Bihari János virtuóz prímás játékát, így ismerkedett meg a dallammal.
Bihari a régi nótából indulót szerkesztett, Scholl leírta és meghangszerelte. Ezt hallhatta Liszt, aki külföldi utazásai után 1839-ben tért vissza először Pest-Budára, 1840-ben pedig koncertet adott a pesti Magyar Színházban, ott adta elő saját zongoraverzióját, amelyet hatalmas siker fogadott, az est végén vette át a drágakövekkel ékesített díszkardját.
Liszt szerette volna nyomtatásban megjelentetni a darabot, bécsi kiadójával meg is állapodott, ám figyelmeztették, hogy az osztrák cenzúra szigorúsága miatt a kiadás lehetetlen. Ezért kellett Liszt Ferenc első Rákóczi-feldolgozásának Erkel Ferenc lejegyzésében megjelennie, a magyar cenzúra ugyanis lazább volt – jegyezte meg Mikusi Balázs.
Nem sokkal ezután Hector Berlioz is Pestre érkezett, és a Faust elkárhozása című művéhez komponálta meg saját Rákóczi-indulóját, amely máig a legismertebb változat. Olyannyira – fűzte hozzá a zenetörténész -, hogy a népdal és népszokás gyűjtések során kiderült, a falusi lakodalmakon játszó bandák is a lagzik végén e verzió alapján szinte kötelező számként játszották el.
Berlioz nevezetes hangszerelésének eredeti partitúrája az Erkel-hagyaték első részével került az Országos Széchényi Könyvtár gyűjteményébe és látható a kamrakiállításon. Kiállították még a hangszeres indulódallamra utólag “ráhúzott” hét különféle szöveget, amelyek híven tükrözik a politikai helyzet mindenkori változásait is. (MTI)

Rövid URL: http://www.musicmagazin.hu/?p=1296

Beküldte: - jún 14 2011. Kategória Komolyzene, Zenei hírek. Tudod követni a válaszokat ezen keresztül RSS 2.0. Egy választ vagy a trackbacket tudsz hagyni ha belépsz

Hozzászólások:

Képgaléria

:
Bejelentkezés | Designed by Zenei magazin