Fényes Szabolcs zeneszerző 100 éve született – PORTRÉ




Száz éve, 1912. április 30-án született Nagyváradon Fényes Szabolcs Erkel-díjas operettszerző, a filmzene mestere, számtalan sláger komponistája. Az MTI Sajtó- és Fotóarchívumának portréja:

Édesapja amellett, hogy mérnök volt, emlékezetes dalszövegeket írt Fráter Loránd és Balázs Árpád muzsikájára, egyik nagynénje, Fényes Annuska Jacobi-operettek primadonnája, másik nagynénje hegedűművésznő volt. Szabolcsot mindenki csodagyereknek tartotta, hiszen egészen kiskorában már kiválóan zongorázott és rögtönzött. A vélekedést csak ő nem osztotta, szerinte csupán az apja által föladott témát, hangulatot, verssort fejezte ki a megfelelő akkordokkal. Tanulmányait Magyarországon és magánúton végezte, közben zenét tanult a zeneszerző, zenepedagógus Siklós Albert növendékeként.

Alig múlt tizennyolc éves, amikor a fővárosi operettszínház bemutatta A hárem című zenés játékát. Az ifjú tehetségre felfigyelt a kor legnépszerűbb szövegkönyvírója, az Ábrahám Pál távoztával szerzőtárs nélkül maradt Harmath Imre, s megkereste a Maya szövegkönyvével. Fényes Szabolcs két hét alatt készült el a zenével, s ezzel megalapozta az életét. A darab – főszerepben Honthy Hannával – bombasikernek bizonyult, a Maya azóta bejárta szinte az egész világot, tucatnyi országban mutatták be.
Fényes ezután sorra írta a fülbemászó zenéket (Manolita, Csipetke, Music Hall). A harmincas évek elején, a válságos gazdasági helyzetben ő is külföldön próbált szerencsét: Bécsben, Berlinben, Párizsban filmzenék komponálásából tartotta el magát. A német fővárosban ott állt a siker kapujában, 1935-ben ide tervezték a Maya világpremierjét, de Hitler Németországában a librettista Harmath és a kiszemelt primadonna, Alpár Gitta származása miatt a premierre nem kerülhetett sor. Fényes a hosszabb-rövidebb külföldi munkák után mindig hazajött, pedig lett volna módja arra, hogy kint maradjon. (1959-ben a híres tenorista Mario Lanza kérte fel két filmdal komponálására, féléves olaszországi tartózkodással. Itthon minden engedélyt beszerzett, de indulása előtt néhány nappal az énekes meghalt, s az ígéretes külföldi karrier véget ért, mielőtt még megkezdődhetett volna.)
1942-ben megpályázta és el is nyerte a majdnem csődbe jutott operettszínház igazgatását. A tisztséget 1949-ig töltötte be, s a nehéz időkben a Latabár-testvérek és Honthy mellett Karády Katalin, Mezei Mária, Tolnay Klári, Csikós Rózsi, Turay Ida, Somogyi Nusi fémjelezte társulat szolgált vigaszul a közönségnek. Budapest ostroma után a korra jellemző módon az első társulati ülésen az elnöklő kultúrpolitikus kemény szavakkal ostorozta a színház volt kapitalista irányítását, majd átadta az igazgatói megbízást a régi-új vezetőnek. Erre az időszakra esett a Rigó Jancsi című operettjének bemutatása és ismét műsorra tűzték a Mayát, amelyben Karády partnere Básti Lajos volt. Fényesre jellemző, hogy bár felesége a korszak híres szubrettje, Csikós Rózsi volt, az általa írott darabokban nem osztott neki szerepet és nem írt neki külön dalokat. 1949-ben az operettszínház államosításakor Fényes Szabolcsot a Vidám Színpadhoz helyezték át zenei vezetőnek, majd 1957 és 1960 között ismét az Operettet irányította.
Pályafutása során 45 zenés darabot, operettet és musicalt írt, az említetteken túl a Latinovits Zoltán vendégszereplésével bemutatott A kutya, akit Bozzi úrnak hívnak, továbbá a Lulu és a Florentin kalap címűeket. A könnyűzene egyik legnépszerűbb hazai alakja kedvelt filmkomponista is volt. 131 filmzenét írt, ő a szerzője többek között az Egy szoknya, egy nadrág, a 2×2 néha öt, az Esős vasárnap, a Fűre lépni szabad, a Dollárpapa című sikerfilmek zenéjének.
Fényes Szabolcs 1986. október 12-én hunyt el, de halála után is az emberek fülében csengenek az általa szerzett melódiák, mint az Álmaimban valahol, Van-e szerelmesebb vallomás, Csak egy kis emlék, Luxusvonat, Küldök néked egy nápolyi dalt, Fehér sziklák, Szeretni bolondulásig, Nemcsak a húszéveseké a világ. Áradó, érzelemgazdag muzsikái megérintették a közönség lelkét.
Fényes Szabolcsot művészi teljesítményéért 1964-ben Erkel Ferenc-díjjal, 1980-ban kiváló művészi címmel tüntették ki. Halála után díjat neveztek el róla, amelyet a könnyűzene legkiválóbbjai kapnak meg minden évben.(MTI)

Rövid URL: http://www.musicmagazin.hu/?p=3506

Beküldte: - ápr 28 2012. Kategória Zenei hírek. Tudod követni a válaszokat ezen keresztül RSS 2.0. Egy választ vagy a trackbacket tudsz hagyni ha belépsz

Hozzászólások:

Képgaléria

:
Bejelentkezés | Designed by Zenei magazin